2013. január 21., hétfő

A fenevad nyomában

Írta: Jim Caldwell
Megjelenés: 1993
Illusztrálta: Zubály Sándor


Design

Elmondható hogy nem a borítójáért szeretem a könyvet, és nem mellesleg az égvilágon semmi köze nincs a belsejében rejlő tartalomhoz. Csöcsös nőci láncon valami koponyaféleségben... még ha szép lenne, de inkább egy kivénhedt "hivatásosra" emlékeztet. A címfelirat semmiféle stílusbeli szinkronban nincs a képpel, de hagyjuk is, több szót tényleg nem érdemel.         


Illusztráció

A belül található szövegközti mini-rajzoknak sincs közük a sztorihoz, legfeljebb ha néha véletlenül. A változatosságra amúgy nem lehet panasz: van itt trónfosztás utáni életkép, csontvázsereg, különböző lovasbalesetek, sárkány-féleség az ablaknál, szomorú szemű cica visszanéz, stb. Közös jellemzőjük hogy mind rondán vannak megrajzolva.
Hogy meglepetés legyen, a nagy képeknek sincs semmi közük a történethez, itt fogott el a gyanú hogy esetleg valami kavarodás lehetett a nyomdában. Nem tudom mit keres itt Drakula gróf (83.), de itt a halál lovagja is (249.), meg denevéren lovagló manó (300.), és hasonló érdekességek. Kérdés, hogy miért kellettek egyáltalán illusztrációk a könyvbe, a történet szereplőit úgyis nekünk kell elképzelnünk.


Háttértörténet

Egy poros faluba tévedünk utunk során (lakói nevéből ítélve valahol orosz területen: Vitalij, Szvetlána... érdekes), melyet egy farkasember tart rettegésben. Miután sikerül magunkat tisztázni a gyanú alól, hogy esetleg mi lennénk azok, segítünk a parasztoknak a nyomozásban. Nemsokára segítséget is kapunk a környék védelmezője, az Elátkozott bárd személyében. Vele együtt kell kiderítenünk hogy vajon a lakosság mely tagja fertőződött meg a farkasember átkával.


Eredetiség

Ezzel a ponttal nincs baj, "falu-krimi" szerintem nagyjából ez az egy van.


Kihívás

Nem nehéz a játék, inkább realistább megközelítést igényel gondolkodásban, mint akár egy korunkban játszódó bűnmegoldós történet. Harc az átlaghoz képest minimális van benne, bár a keményebb ellenfelek miatt a jó harcértékek nem ártanak. A kaland során szükségünk lesz ezüst- és varázsfegyverre, de ezek beszerzése tucatnyiféleképpen megoldható, szóval szerencse sem nagyon kell hozzá.    


Főgonosz

Itt ugye nem szeretnék lelőni poénokat, úgyhogy maradjunk annyiban hogy első számú célpont a farkasember lesz, de aztán hamar kiderül hogy ő csak egy bábú volt a játszmában és van a faluban egy bábjátékos is...    


Rendszer

Harcos Képzelet könyvhöz hűen 350 fejezetes a mű Az elején azt írja, a kaland Cherubionban játszódik, hát öö, nem. Olyat is ír "ha varázslóval játszol", hát öö, ez meg nem kérdés, mert mindenképp azzal játszunk.
Amúgy a csaták kicsit bonyolultak, legalábbis azon részük, ahol "D6/2+1"-eket kell számolni, de lehet hogy valaki szeret így pepecselni a sebzés meghatározásával.
A varázslat rendszer "betárazós" volta (tehát hogy előre kell meghatároznunk hogy milyen típusú spell-ből mennyit viszünk magunkkal) már a KJK rendszerekben sem tetszett, és itt is hülyeségnek tartom - de persze értem hogy ez nehezítés akar lenni. A bónusz-pont rendszer viszont nagyon tetszik, pláne hogy belőlük fejleszthetjük magunkat. Ez remek RPG-s ötlet, ajánlom minden játékíró figyelmébe.
Van itt egy vicces elírás is, miszerint a sodronying előnye hogy 5 ponttal csökkenti a Védettségi szintünket.
A tanácsok játékosoknak részben kitér a szöveg a térképezésre, zsákutcákra, nos ebben a kalandban ennek értelme nincs.
Nem vagyok egyébként egy nagy Worluk-tudós, de Feketebotos Mark'yhennon véletlenül nem egy istenség? Csak mert akkor valóban ígéretes tanítványok lehetünk, ha épp hozzá igyekszünk tanoncnak.


Hangulat

Hamar rá kell jönnünk hogy nem a szokásos kincsgyűjtő-harcoló kalanddal állunk szemben, hanem egy lassabb, inkább elméleti történettel. Rá kell hangolódni, fel kell venni a tempóját, aki zúzni szeret, az itt nem nagyon találja meg a számítását. Szép fokozatosan megismerjük a falu lakóit, akiknek karaktere teljesen jól megkülönböztethető. És hát itt van az Elátkozott bárd, aki egy nagyon eredeti figura, a sztori közepétől a végéig abszolút ő uralja a terepet. Én nagyon bírtam a stílusát, leginkább a Hegylakó című alkotásból Ramirez figurájára emlékezetett. Cinikus személyiségéhez jól illet például kardja is, melynek neve Nihiliac :)
A történet amúgy egy kerek egész, nincs vele semmi baj, bár egy kicsit túl lineáris, nem nagyon lehet eltávolodni a fő csapástól. Mindenestre magasan a legjobb a Harcos Képzelet sorozatban, bár véleményem szerint, ezt a rangot nem nehéz kivívnia.



9 megjegyzés:

  1. A Monarakh Átka (írta: Garry Hamilton) című könyv is falu-krimi? Vagy azt minek nevezzük? Az is Harcos Képzelet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az Monarakh-titka. :) Egyébként nem faluban, hanem kisvárosban játszódik. Mellesleg jóval gyengébb, kiforratlanabb (főleg a nyelvezete amatőr), sok szempontból pedig mintha szándékoltan hajazna a Fenevadra (farkasemberek, furcsa gyilkosságok, varázsfegyver-beszerzési kényszer, egy állandó társ, akiről persze kiderül, hogy valójában alakváltó, nyomozgatás, sok párbeaszéd stb.), így szvsz nem annyira jól sikerült mű (a HK-k közül még így is kiemelkedik persze). Bár ezt csak úgy mondom. :)

      Törlés
  2. A kritikához pedig: ahhoz képest szerintem meglehetősen "langyosra" sikeredett, hogy elvileg a valaha készült legjobb magyar nyelvű játékkönyvről szól. :)

    VálaszTörlés
  3. Eddig akárkivel beszéltem, mindenki szerint ez a legjobb magyar könyv. Szerintem is.
    Feketebotos Mark'yhennon isten, de az emberek között él a Yennon szigeten, szóval akár még találkozni is lehet vele...

    VálaszTörlés
  4. Harcos-Képzeletből egyértelműen a legjobb, mintha egy másik műfaj lenne, szerintem eszméletlen jó és izgalmas. ásokat is fogsz értékelni ebből a sorozatból, vagy azok "nem méltók"? :)

    Amik nekem még bejöttek innen:

    - Acélkorona - ez a seregtoborzós-hadbavezetős művelet tetszett, bár van 1-2 logikai bukfenc, szerintem jó.
    - Mágusok tornya - semmi extra, de az, hogy a mesterünkől is menekülni kell, szerintem fehlinges :)
    - A Mágus küldetése - leginkább amiatt, hogy a végén már 3-an vagyunk, szép kis tömegharcok jöhetnek létre.
    - Megmérgezve - gyerekként nem szerettem, de felnőtt fejjel már nagyon bejön, igencsak sok apró jel van a történetben, ami a végső csapdára utal.
    - Viharűzők - jók a próbák, tetszik a sok rejtvény, és az utolsó döntés is jó (lenne, ha az egyik választás nem a 300-as pontra irányulna).
    - Az őserők ura - na ez a másik óriási kedvenc a sorozatból. A varázslatok tanulása, saját magunk apró felépítése, a különböző próbák, és a gyík :)
    - A fejtörők erdeje - 1-2 része már-már horrorisztikus (pl. méhek...brrrrrrrr), a rejtvények jók, és gyakran elég komolyan átéltem a szituációkat.

    VálaszTörlés
  5. Hát igen, nem véletlen, hogy a Harcos Képzelet könyvekből erről az egyről írtam, hisz azért nekem a Kaland Játék kötetek az igaziak (ezt is ajándékba kaptam annó). Amúgy simán lehet, hogy ha nagyon ki lennék fogyva, bepróbálok még, de ehhez előbb be is kell szereznem őket. A leírásaid eléggé felkeltik az érdeklődést, bár ez a 300-as pontra lapozás valóban viccesen hangzik :D

    VálaszTörlés
  6. A baj az, hogy leírtam kb. 7-et az 50-ből...nem véletlenül.

    Egyébként én most fejeztem be a Pusztítót, úgy a 12345. halál után. Ezt te lejátszottad már? Komolyan mondom a Bajnokok próbája és a Pusztítás maszkjai együttvéve nyeretlen kezdők ehhez a könyvhöz képest. A könyvben lévő szadizmus mennyiségéből legalább 3 nehezen lejátszható könyv kijött volna. Eszméletlen morbid, miközben az alapkoncepció az egyik legötletesebb és legjobban végigvitt játékkönyv, amivel remekül tudnék azonosulni...de ez így nagyon durva!

    VálaszTörlés
  7. A Pusztítóra mindig rákérdez valaki bizonyos időközönként :D Szóval igen, végigszenvedtem, és írtam is róla sok éve, de sajnos véletlenségből kitöröltem az anyagot. Egyelőre nem volt lelki erőm, hogy újra nekiálljak, az általad említett okok miatt is :)

    VálaszTörlés
  8. Valójában dögnehéz, és eredetileg AD&D-rendszerre íródott, ott van hogy az AC mínuszban a jó, és akkor rögtön feltételezhetjük, hogy eredetileg visszatöltődött volna naponta a manánk.
    Egy rakás kihagyott, zavaros lehetőséget tartalmaz (pl. az Üstököskard megszerzése, a cigányok jelleme, vásárlási lehetőségek).

    Makk Jenő amúgy attól függ mennyire tápos, hogy hol tartunk a Szkander Graun sorozatban. Az elején csak egy béna ember varázsló.

    VálaszTörlés