Megjelenés: 1993
Illusztrálta: Zubály Sándor
Design
Elmondható hogy nem a borítójáért szeretem a
könyvet, és nem mellesleg az égvilágon semmi köze nincs a belsejében rejlő
tartalomhoz. Csöcsös nőci láncon valami koponyaféleségben... még ha szép lenne,
de inkább egy kivénhedt "hivatásosra" emlékeztet. A címfelirat
semmiféle stílusbeli szinkronban nincs a képpel, de hagyjuk is, több szót
tényleg nem érdemel.
Illusztráció
A belül található szövegközti mini-rajzoknak
sincs közük a sztorihoz, legfeljebb ha néha véletlenül. A változatosságra amúgy
nem lehet panasz: van itt trónfosztás utáni életkép, csontvázsereg, különböző
lovasbalesetek, sárkány-féleség az ablaknál, szomorú szemű cica visszanéz, stb.
Közös jellemzőjük hogy mind rondán vannak megrajzolva.
Hogy meglepetés legyen, a nagy képeknek sincs
semmi közük a történethez, itt fogott el a gyanú hogy esetleg valami kavarodás
lehetett a nyomdában. Nem tudom mit keres itt Drakula gróf (83.), de itt a
halál lovagja is (249.), meg denevéren lovagló manó (300.), és hasonló
érdekességek. Kérdés, hogy miért kellettek egyáltalán illusztrációk a könyvbe,
a történet szereplőit úgyis nekünk kell elképzelnünk.
Háttértörténet
Egy poros faluba tévedünk utunk során (lakói
nevéből ítélve valahol orosz területen: Vitalij, Szvetlána... érdekes), melyet
egy farkasember tart rettegésben. Miután sikerül magunkat tisztázni a gyanú
alól, hogy esetleg mi lennénk azok, segítünk a parasztoknak a nyomozásban.
Nemsokára segítséget is kapunk a környék védelmezője, az Elátkozott bárd
személyében. Vele együtt kell kiderítenünk hogy vajon a lakosság mely tagja
fertőződött meg a farkasember átkával.
Eredetiség
Ezzel a ponttal nincs baj,
"falu-krimi" szerintem nagyjából ez az egy van.
Kihívás
Nem nehéz a játék, inkább realistább
megközelítést igényel gondolkodásban, mint akár egy korunkban játszódó
bűnmegoldós történet. Harc az átlaghoz képest minimális van benne, bár a
keményebb ellenfelek miatt a jó harcértékek nem ártanak. A kaland során
szükségünk lesz ezüst- és varázsfegyverre, de ezek beszerzése
tucatnyiféleképpen megoldható, szóval szerencse sem nagyon kell hozzá.
Főgonosz
Itt ugye nem szeretnék lelőni poénokat,
úgyhogy maradjunk annyiban hogy első számú célpont a farkasember lesz, de aztán
hamar kiderül hogy ő csak egy bábú volt a játszmában és van a faluban egy
bábjátékos is...
Rendszer
Harcos Képzelet könyvhöz hűen 350 fejezetes a
mű Az elején azt írja, a kaland Cherubionban játszódik, hát öö, nem. Olyat is
ír "ha varázslóval játszol", hát öö, ez meg nem kérdés, mert
mindenképp azzal játszunk.
Amúgy a csaták kicsit bonyolultak, legalábbis
azon részük, ahol "D6/2+1"-eket kell számolni, de lehet hogy valaki
szeret így pepecselni a sebzés meghatározásával.
A varázslat rendszer "betárazós"
volta (tehát hogy előre kell meghatároznunk hogy milyen típusú spell-ből mennyit
viszünk magunkkal) már a KJK rendszerekben sem tetszett, és itt is hülyeségnek
tartom - de persze értem hogy ez nehezítés akar lenni. A bónusz-pont rendszer
viszont nagyon tetszik, pláne hogy belőlük fejleszthetjük magunkat. Ez remek
RPG-s ötlet, ajánlom minden játékíró figyelmébe.
Van itt egy vicces elírás is, miszerint a
sodronying előnye hogy 5 ponttal csökkenti a Védettségi szintünket.
A tanácsok játékosoknak részben kitér a szöveg
a térképezésre, zsákutcákra, nos ebben a kalandban ennek értelme nincs.
Nem vagyok egyébként egy nagy Worluk-tudós, de
Feketebotos Mark'yhennon véletlenül nem egy istenség? Csak mert akkor valóban
ígéretes tanítványok lehetünk, ha épp hozzá igyekszünk tanoncnak.
Hangulat
Hamar rá kell jönnünk hogy nem a szokásos kincsgyűjtő-harcoló
kalanddal állunk szemben, hanem egy lassabb, inkább elméleti történettel. Rá
kell hangolódni, fel kell venni a tempóját, aki zúzni szeret, az itt nem nagyon
találja meg a számítását. Szép fokozatosan megismerjük a falu lakóit, akiknek
karaktere teljesen jól megkülönböztethető. És hát itt van az Elátkozott bárd,
aki egy nagyon eredeti figura, a sztori közepétől a végéig abszolút ő uralja a
terepet. Én nagyon bírtam a stílusát, leginkább a Hegylakó című alkotásból
Ramirez figurájára emlékezetett. Cinikus személyiségéhez jól illet például
kardja is, melynek neve Nihiliac :)
A történet amúgy egy kerek egész, nincs vele
semmi baj, bár egy kicsit túl lineáris, nem nagyon lehet eltávolodni a fő
csapástól. Mindenestre magasan a legjobb a Harcos Képzelet sorozatban, bár
véleményem szerint, ezt a rangot nem nehéz kivívnia.
A Monarakh Átka (írta: Garry Hamilton) című könyv is falu-krimi? Vagy azt minek nevezzük? Az is Harcos Képzelet.
VálaszTörlésAz Monarakh-titka. :) Egyébként nem faluban, hanem kisvárosban játszódik. Mellesleg jóval gyengébb, kiforratlanabb (főleg a nyelvezete amatőr), sok szempontból pedig mintha szándékoltan hajazna a Fenevadra (farkasemberek, furcsa gyilkosságok, varázsfegyver-beszerzési kényszer, egy állandó társ, akiről persze kiderül, hogy valójában alakváltó, nyomozgatás, sok párbeaszéd stb.), így szvsz nem annyira jól sikerült mű (a HK-k közül még így is kiemelkedik persze). Bár ezt csak úgy mondom. :)
TörlésA kritikához pedig: ahhoz képest szerintem meglehetősen "langyosra" sikeredett, hogy elvileg a valaha készült legjobb magyar nyelvű játékkönyvről szól. :)
VálaszTörlésEddig akárkivel beszéltem, mindenki szerint ez a legjobb magyar könyv. Szerintem is.
VálaszTörlésFeketebotos Mark'yhennon isten, de az emberek között él a Yennon szigeten, szóval akár még találkozni is lehet vele...
Harcos-Képzeletből egyértelműen a legjobb, mintha egy másik műfaj lenne, szerintem eszméletlen jó és izgalmas. ásokat is fogsz értékelni ebből a sorozatból, vagy azok "nem méltók"? :)
VálaszTörlésAmik nekem még bejöttek innen:
- Acélkorona - ez a seregtoborzós-hadbavezetős művelet tetszett, bár van 1-2 logikai bukfenc, szerintem jó.
- Mágusok tornya - semmi extra, de az, hogy a mesterünkől is menekülni kell, szerintem fehlinges :)
- A Mágus küldetése - leginkább amiatt, hogy a végén már 3-an vagyunk, szép kis tömegharcok jöhetnek létre.
- Megmérgezve - gyerekként nem szerettem, de felnőtt fejjel már nagyon bejön, igencsak sok apró jel van a történetben, ami a végső csapdára utal.
- Viharűzők - jók a próbák, tetszik a sok rejtvény, és az utolsó döntés is jó (lenne, ha az egyik választás nem a 300-as pontra irányulna).
- Az őserők ura - na ez a másik óriási kedvenc a sorozatból. A varázslatok tanulása, saját magunk apró felépítése, a különböző próbák, és a gyík :)
- A fejtörők erdeje - 1-2 része már-már horrorisztikus (pl. méhek...brrrrrrrr), a rejtvények jók, és gyakran elég komolyan átéltem a szituációkat.
Hát igen, nem véletlen, hogy a Harcos Képzelet könyvekből erről az egyről írtam, hisz azért nekem a Kaland Játék kötetek az igaziak (ezt is ajándékba kaptam annó). Amúgy simán lehet, hogy ha nagyon ki lennék fogyva, bepróbálok még, de ehhez előbb be is kell szereznem őket. A leírásaid eléggé felkeltik az érdeklődést, bár ez a 300-as pontra lapozás valóban viccesen hangzik :D
VálaszTörlésA baj az, hogy leírtam kb. 7-et az 50-ből...nem véletlenül.
VálaszTörlésEgyébként én most fejeztem be a Pusztítót, úgy a 12345. halál után. Ezt te lejátszottad már? Komolyan mondom a Bajnokok próbája és a Pusztítás maszkjai együttvéve nyeretlen kezdők ehhez a könyvhöz képest. A könyvben lévő szadizmus mennyiségéből legalább 3 nehezen lejátszható könyv kijött volna. Eszméletlen morbid, miközben az alapkoncepció az egyik legötletesebb és legjobban végigvitt játékkönyv, amivel remekül tudnék azonosulni...de ez így nagyon durva!
A Pusztítóra mindig rákérdez valaki bizonyos időközönként :D Szóval igen, végigszenvedtem, és írtam is róla sok éve, de sajnos véletlenségből kitöröltem az anyagot. Egyelőre nem volt lelki erőm, hogy újra nekiálljak, az általad említett okok miatt is :)
VálaszTörlésValójában dögnehéz, és eredetileg AD&D-rendszerre íródott, ott van hogy az AC mínuszban a jó, és akkor rögtön feltételezhetjük, hogy eredetileg visszatöltődött volna naponta a manánk.
VálaszTörlésEgy rakás kihagyott, zavaros lehetőséget tartalmaz (pl. az Üstököskard megszerzése, a cigányok jelleme, vásárlási lehetőségek).
Makk Jenő amúgy attól függ mennyire tápos, hogy hol tartunk a Szkander Graun sorozatban. Az elején csak egy béna ember varázsló.